2010. február 14., vasárnap

Pantáné Erika, Valentin napi ajándéka. Köszönöm.

 


Virágos mezőkön, réteken,
Andalogva sétálunk csendesen.
Lehunyt szemünkön keresztül,
Egymást átölelve merengünk.
Nem törődünk a múlttal,
Tiszteljük a jelent, s jövőt.
Igaz szívből szeretünk,
Nekünk ilyen az Életünk.
Nem engedem el soha a kezedet,
Az élet, csak Veled szép Kedvesem
Puszilom százszor arcodat.
Rád várva, csak álmodom,
Az enyém vagy, s ez jó nagyon. 




 


Szerelmesek ünnepére átadom e versemet,
Zengő-bongó vallomásként kitárja a szívemet.
Úgy, mint egy kis Bálint-mütyürt
Kinyithatod ablakát,
Olvashatod legszebb szóként
Érzéseim dallamát.


 

Nézz bele a szemimbe, megmondja, hogy mért ragyog,
Hajolj rá e kicsi szívre, elzenéli mit dobog.
Tik-tak, tik-tak muzsikálja,
Szebb hangot nem ismerek,
Érdet zeng e szív dobaja,
Hallgasd csak, felismered. 



 

Szerelmesek ünnepére nem kell bon-bon, szál virág,
Csak szívemnek tükörképe, enyém így a nagyvilág.
Elrepülnék léggömb szárnyán:
Boldog vagyok Emberek! 


 


Neked meg csak azt suttognám
BOLDOG VALENTIN NAPOT KIVÁNOK!!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése